WeBible

1 - Most pedig nevetnek rajtam, a kik fiatalabbak nálam a kiknek atyjokat az én juhaimnak komondorai közé sem számláltam volna.

2 - Mire való lett volna nékem még kezök ereje is? Rájok nézve a vénség elveszett!

3 - Szükség és éhség miatt összeaszottak, a kik a kopár földet futják, a sötét, sivatag pusztaságot.

4 - A kik keserű füvet tépnek a bokor mellett, és rekettyegyökér a kenyerök.

5 - Az emberek közül kiűzik őket, úgy hurítják őket, mint a tolvajt.

6 - Félelmetes völgyekben kell lakniok, a földnek és szikláknak hasadékaiban.

7 - A bokrok között ordítanak, a csalánok alatt gyülekeznek.

8 - Esztelen legények, sőt becstelen fiak, a kiket kivertek az országból.

9 - És most ezeknek lettem gúnydalává, nékik levék beszédtárgyuk!

10 - Útálnak engem, messze távoznak tőlem, és nem átalanak pökdösni előttem.

11 - Sőt leoldják kötelöket és bántalmaznak engem, és a zabolát előttem kivetik.

12 - Jobb felől ifjak támadnak ellenem, gáncsot vetnek lábaimnak, és ösvényt törnek felém, hogy megrontsanak.

13 - Az én útamat elrontják, romlásomat öregbítik, nincsen segítség ellenök.

14 - Mint valami széles résen, úgy rontanak elő, pusztulás között hömpölyögnek ide.

15 - Rettegések fordultak ellenem, mint vihar űzik el tisztességemet, boldogságom eltünt, mint a felhő.

16 - Mostan azért enmagamért ontja ki magát lelkem; nyomorúságnak napjai fognak meg engem.

17 - Az éjszaka meglyuggatja csontjaimat bennem, és nem nyugosznak az én inaim.

18 - A sok erőlködés miatt elváltozott az én ruházatom; úgy szorít engem, mint a köntösöm galléra.

19 - A sárba vetett engem, hasonlóvá lettem porhoz és hamuhoz.

20 - Kiáltok hozzád, de nem felelsz; megállok és csak nézel reám!

21 - Kegyetlenné változtál irántam; kezed erejével harczolsz ellenem.

22 - Felemelsz, szélnek eresztesz engem, és széttépsz engem a viharban.

23 - Hiszen tudtam, hogy visszatérítesz engem a halálba, és a minden élő gyülekező házába;

24 - De a roskadóban levő ne nyujtsa-é ki kezét? Avagy ha veszendőben van, ne kiáltson-é segítségért?

25 - Avagy nem sírtam-é azon, a kinek kemény napja volt; a szűkölködő miatt nem volt-é lelkem szomorú?

26 - Bizony jót reméltem és rossz következék, világosságot vártam és homály jöve.

27 - Az én bensőm forr és nem nyugoszik; megrohantak engem a nyomorúságnak napjai.

28 - Feketülten járok, de nem a nap hősége miatt; felkelek a gyülekezetben és kiáltozom.

29 - Atyjok fiává lettem a sakáloknak, és társokká a strucz madaraknak.

30 - Bőröm feketülten hámlik le rólam, és csontom elég a hőség miatt.

31 - Hegedűm sírássá változék, sípom pedig jajgatók szavává.